Rosttartalma kiemelkedően magas a más gabonafélékhez viszonyítva. Jelentős élelmirost-tartalma miatt, a bélperisztaltikát növeli, így hatékonyan
alkalmazható a népbetegségnek számító székrekedés étrendi kezelésében. Nem véletlen a szlogen: „a puha selymes székletért!” A fokozott rostbevitel a koleszterin szintet is csökkenti és fontos szerepe van az egyes daganatos megbetegedések megelőzésében.
A hajdina telítetlen zsírsavakat igen magas arányban tartalmaz. Magas kalcium- és magnéziumtartalommal rendelkezik, alacsony a nátrium és magas a káliumtartalma. Igen jelentős vitaminforrás, szinte az összes B-vitamin fajta jelen van benne. A pohánka a cukorbetegek diétájának fontos alkotórésze, mivel az élelmirost-tartalma következtében a szénhidrátjai lassabban szívódnak fel, így vércukoremelő hatása kevésbé kifejezett, mint a búzalisztből készült fehér pékáruké. Gombás fertőzéseknél (Candida albicans) a hajdina az étrendben kiemelkedı helyet kaphat, mivel ennél a betegségnél kerülni kell a fehér lisztből készült termékeket. Testsúlycsökkentő programokban a rostok azon tulajdonságát hasznosíthatjuk, hogy a
tápanyagok felszívódása, a gyomor ürülési sebessége és az éhségérzet csökken. Mint minden más nyersanyagnál így a hajdinánál is vannak bizonyos betegségek, melyeknél a fogyasztása nem javasolt. Pl. epekövesség esetében a magasabb élelmirost-tartalom miatt a beteg egyéni tűrőképességét kell figyelembe venni.
A népgyógyászat úgy tartja a pohánka a leginkább melegítő hatású gabona, így fogyasztását a hűvösebb hónapokban javasolták.
Lőrinczné Losoncz Timea dietetikus